Nem lehet egyrészt megspórolni a 89-es rendszer címkézgetésektől mentes, empatikus elemzését, mert rossz kiindulópontokból rossz válaszok születnek. Lehet azt mondani, hogy a rendszer hibás volt, és ezért tudták a pártok (legfőképpen a kétpártrendszer kialakításában és fenntartásában érdekeltek) abuzálni és megfosztani demokratikus elemeitől. Példának okáért a választási rendszer meggyőződésem szerint visszahat a politikai kultúrára, és a polarizáció (ha nem is volt feltétlen kódolva) benne volt az erős többségi elemmel megcsinált rendszerben. De a kétpártrendszert és a következményeit (amik a 2000-es években valósultak meg) nem lehet a 89-es rendszerrel azonosítani.

Elég volt a hátrafelé nyilazásból. Találjuk ki és alkossuk meg közösen Magyarország bátor, új jövőképét! Az illiberalizmus előtt és után című új vitasorozatunk azt járja körbe, hogy mitől omlott össze a liberális demokrácia Magyarországon. A vitasorozat első irata ezt a témát közelíti meg a képviselet kiürülése felől. Csigó Péter tanulmányát itt a blogon majd szóban vitatjuk meg közösen a Mozsárban október 20-án este 18.00-tól. Peregjenek a billentyűzetek, jöjjenek a hozzászólások, részvételi jövőképalkotásra fel!

Magyarország mai válsága egyszerre következik a ’89-es rendszer súlyos deficitjeiből és a Fidesz elhibázott kísérletéből annak meghaladására. Ezért a kilábalás alapfeltétele, hogy a társadalmi képzeletben megjelenjen egy olyan új politikai, gazdasági, társadalmi modell, amely hitelesen hordozza magában a ’89-es álom beteljesítésének ígéretét, és ezzel egyszerre nyújt alternatívát mind a 2010 előtti, mind a 2010 utáni rendszernek. A Harmadik Köztársaság bukásának politikai okai közül a legfontosabb az, hogy krónikusan hiányoztak a rendszerből a demokratikus képviselet azon közvetítőrendszerei, amelyek összekapcsolták volna az állam és a társadalom, a „fent” és a „lent” világát, folyamatos és értelmes kapcsolatot tartottak volna fenn a politikai intézményrendszer és az állampolgárok között. A fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállításáról persze nem lehet eleget beszélni – mégis, nem jutunk előbbre, ha nem foglalkozunk ugyanennyit a képviseleti közvetítőrendszerek krónikus hiányával. Tanulmányomban e diskurzus beindítására teszek kísérletet. Az első részben amellett érvelek, hogy a modern tömegdemokrácia működésképtelen, ha a „fentet” és a „lentet” nem kötik össze folyamatosan és interaktívan működő képviseleti intézmények. Tanulmányom második részében intézményes javaslatokat teszek e deficitek orvoslására, a ’89-es berendezkedés meghaladására a demokratikus képviseleti közvetítőrendszerek felépítésével.

Csigó Péter tanulmánya, 2/2.

Elég volt a hátrafelé nyilazásból. Találjuk ki és alkossuk meg közösen Magyarország bátor, új jövőképét! Az illiberalizmus előtt és után című új vitasorozatunk azt járja körbe, hogy mitől omlott össze a liberális demokrácia Magyarországon. A vitasorozat első irata ezt a témát közelíti meg a képviselet kiürülése felől. Csigó Péter tanulmányát itt a blogon majd szóban vitatjuk meg közösen a Mozsárban október 20-án este 18.00-tól. Peregjenek a billentyűzetek, jöjjenek a hozzászólások, részvételi jövőképalkotásra fel! 

Magyarország mai válsága egyszerre következik a ’89-es rendszer súlyos deficitjeiből és a Fidesz elhibázott kísérletéből annak meghaladására. Ezért a kilábalás alapfeltétele, hogy a társadalmi képzeletben megjelenjen egy olyan új politikai, gazdasági, társadalmi modell, amely hitelesen hordozza magában a ’89-es álom beteljesítésének ígéretét, és ezzel egyszerre nyújt alternatívát mind a 2010 előtti, mind a 2010 utáni rendszernek. A Harmadik Köztársaság bukásának politikai okai közül a legfontosabb az, hogy krónikusan hiányoztak a rendszerből a demokratikus képviselet azon közvetítőrendszerei, amelyek összekapcsolták volna az állam és a társadalom, a „fent” és a „lent” világát, folyamatos és értelmes kapcsolatot tartottak volna fenn a politikai intézményrendszer és az állampolgárok között. A fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállításáról persze nem lehet eleget beszélni – mégis, nem jutunk előbbre, ha nem foglalkozunk ugyanennyit a képviseleti közvetítőrendszerek krónikus hiányával. Tanulmányomban e diskurzus beindítására teszek kísérletet. Az első részben amellett érvelek, hogy a modern tömegdemokrácia működésképtelen, ha a „fentet” és a „lentet” nem kötik össze folyamatosan és interaktívan működő képviseleti intézmények. Tanulmányom második részében intézményes javaslatokat teszek e deficitek orvoslására, a ’89-es berendezkedés meghaladására a demokratikus képviseleti közvetítőrendszerek felépítésével.

Csigó Péter tanulmánya 1/2.

Elég volt a hátrafelé nyilazásból. Találjuk ki és alkossuk meg közösen Magyarország bátor, új jövőképét! A Megújuló Magyarországért Alapítvány Re|Vízió Műhelyének célja a múlt megrögzöttségeivel merészen szakító progresszív jövőképek kidolgozása, párbeszédben az érintetettekkel és az érdeklődőkkel. Részvételi jövőkép alkotás a gyakorlatban.