A progresszív jövőképek kovácsa

Re|Vízió Műhely

Hogyan lehet belakni a jogállamot korgó gyomorral?

Vita az illiberális állam alternatívájáról

2015. október 21. - szerkesztőmmaa

Mi is pontosan az illiberális demokrácia és mi lehet az alternatívája? Ha egyszer eljön a pillanat, hogy váltani kell, mert váltani lehet, milyen rendszerben érdemes gondolkodni? Milyen modellt kell követnünk annak érdekében, hogy kiszabaduljon Magyarország az oligarchák uralma alól, és milyen biztosítékok lehetnek arra, hogy a választók folyamatos kontrollt gyakorolhassanak vezetőik felett? Ezekre a kérdésekre keresték a választ politikusok és értelmiségiek október 20-án a Nagymező utcai Mozsár kávézóban.

A teltházas eseményt a Párbeszéd Magyarországért alapítványa, a Megújuló Magyarországért Alapítvány rendezte „Az illiberalizmus előtt és után” címmel. A beszélgetés apropóját Csigó Péter szociológus tanulmánya adta, amelyben a szerző a fent említett garanciákról írt, egy olyan típusú demokráciáról, amely a ’89 utáni, létező liberális demokráciával szemben nem pusztán négy éves ciklusokban gondolkodik, hanem valódi kapcsolatot teremt a politika szereplői és a választók között. A vitaesten a szerzőn kívül Szabó Tímea, a PM társelnöke, Scheiring Gábor, az MMAA elnöke, Majtényi László alkotmányjogász, valamint Rauschenberger Péter filozófus is hozzáfűzött hol kritikai, hol pedig egyetértő észrevételeket.

A „Búcsú ’89-től: Demokrácia a liberális konszenzus összeomlása után” című tanulmány egy olyan típusú demokráciáról beszél, amelyben a „fent és lent”, vagyis a politikai elit és a választópolgárok között valódi kapcsolat jön létre bizonyos intézmények segítségével, amik a ’89-es rendszerből hiányoztak. Az írás szerint csak így valósulhat meg a folyamatos átláthatóság és ellenőrizhetőség.  

Tömegdemokráciát akartunk tömegpártok nélkül

Csigó Péter vitaindítóját azzal a kemény felütéssel kezdte, miszerint a liberális demokrácia nem pusztán hazánkban, de nyugaton is komoly válságban van. A megoldás pedig az, hogy túllépünk ezen a kiüresedett rendszeren, amely a liberális konszenzusra épül. Hazánk a szerző szerint ott hibázott, hogy tömegdemokráciát szeretett volna megvalósítani valódi, egyes társadalmi osztályokat képviselő tömegpártok nélkül. A pártok gazdasági elitcsoportokká váltak, amelyek ráadásul szinte kizárólag a médián keresztül tartják a kapcsolatot a választóikkal. Ezért van szükség a rendszer kiegészítésére.  

A diktatúrák törvényszerűen elbuknak, a NER-re is ez a sors vár

Majtényi László alkotmányjogász már az elején leszögezte, hogy a ’89-es liberális demokrácia mellett fog érvelni, noha nyitott az új ötletekre is. Az alkotmányjogász szerint Csigó diagnózisa alapvetően helyes, mégsem szabad felelőtlenül kísérletezni azzal, hogy bevált elemeket egyszerűen eldobunk. Az egykori ORTT elnök utalt az 1848-as áprilisi törvényekre, valamint a kiegyezésre. Majd hozzátette, nem bízhatunk minden egyes döntést a választókra, hiszen számtalanszor beigazolódott, hogy a többség bizonyos kérdésekben nem gondolkodik helyesen. Mint mondta, a liberális demokrácia mindig is válsággal küzdött, és gyakran a diktatúrák hatékonyabban működnek, ám végül elbuknak, összeesnek, és a NER-re is ez a sors vár.

A megoldás az új baloldal kiépítése

Szabó Tímea, a PM társelnöke rögtön a tanulmány címével kezdte. „Melyik ’89-től búcsúzzunk?” – tette fel a kérdést. Attól, amelyik a demokráciát, vagy amelyik az oligarchákat hozta el számunkra? A pártelnök szerint a ’89-es intézményrendszer jó volt, viszont adódik a kérdés, „hogy lehet belakni a jogállamot korgó gyomorral?” Az emberek többsége ugyanis az ígéretekhez képest a kiszolgáltatottság és a lecsúszás élményével szembesült a rendszerváltás után, és ezen a baloldali kormányok sem változtattak. A PM társelnöke szerint fontos az alkotmányosság, de az emberek anyagi biztonsága az első, ezért egy új baloldali politika megteremtésére van szükség. Szabó megemlítette ezzel összefüggésben a PM Alapjövedelem koncepcióját, amelynek célja a nincstelenség felszámolása Magyarországon.

Mi kerüljön fel a zászlóra?

Rauschenberger Péter filozófus a tanulmány méltatásával indított. Mint mondta, tele van a padlás diagnózisokkal, viszont nagyon kevés a gyakorlati, intézményes javaslat. Hozzátette azonban, hogy hiba a megoldást a liberális demokráciával szemben megfogalmazni. Majtényihoz hasonlóan a filozófus szerint sem jó ötlet feladni a liberális demokrácia ideáját valami újért. Rauschenberger szerint a legfontosabb, hogy megfogalmazzuk, mi kerüljön fel a liberális demokrácia zászlajára. Felkerülhetne például a bizalom kiépítése, az emberi önrendelkezés, szabadság, egyenlőség, egymás elfogadása. Ezen értékekre épülhetnek fel az új intézmények.

Nem elég a jogvédelem

Csigó Péter okafogyottá tette azt a vádat, miszerint le akarna mondani a liberális demokráciáról. Mint elmondta, ő a megvalósult, „létező rendszerről” beszél, nem pedig az álomról. Nem hogy eldobná a fékek és egyensúlyok rendszerét, sőt, inkább kiegészítené. Liberális demokráciában szeretne élni, de ehhez nem elég az alapjogok védelme, új intézményrendszerre van szükség. Azt kell éreznie a választópolgárnak, hogy ezek az intézmények karnyújtásnyira vannak tőle és bármikor elérhetőek számára.    

 Levitin Dávid

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://reviziomuhely.blog.hu/api/trackback/id/tr988010199

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.