A progresszív jövőképek kovácsa

Re|Vízió Műhely

Hibás volt-e a 89-es rendszer?

Welker Árpád véleménye a Csigó Péter tanulmányról

2015. október 25. - szerkesztőmmaa

 

musicians-51220.jpg

Nem lehet egyrészt megspórolni a 89-es rendszer címkézgetésektől mentes, empatikus elemzését, mert rossz kiindulópontokból rossz válaszok születnek. Lehet azt mondani, hogy a rendszer hibás volt, és ezért tudták a pártok (legfőképpen a kétpártrendszer kialakításában és fenntartásában érdekeltek) abuzálni és megfosztani demokratikus elemeitől. Példának okáért a választási rendszer meggyőződésem szerint visszahat a politikai kultúrára, és a polarizáció (ha nem is volt feltétlen kódolva) benne volt az erős többségi elemmel megcsinált rendszerben. De a kétpártrendszert és a következményeit (amik a 2000-es években valósultak meg) nem lehet a 89-es rendszerrel azonosítani.

Tovább

Merre van az előre?

Rekvényi László véleménye a Csigó tanulmányról

Amíg a tőketulajdonnal rendelkezők jól és szervezetten tudják érvényesíteni az államon keresztül a saját érdekeiket és ez elkülönül a csupán munkaerejük értékesítéséből élők érdekeitől, addig érdemi baloldali politika csak a dolgozók gazdasági érdekeit hatékonyan és szervezetten képviselő szakszervezeti mozgalomra tud épülni. Amíg ez a kérdés nem kerül a figyelem középpontjába és nem születnek érdemi és hatékony megoldások, addig a baloldali pártok lába a levegőben kalimpál.

Tovább

Hogyan lehet belakni a jogállamot korgó gyomorral?

Vita az illiberális állam alternatívájáról

Mi is pontosan az illiberális demokrácia és mi lehet az alternatívája? Ha egyszer eljön a pillanat, hogy váltani kell, mert váltani lehet, milyen rendszerben érdemes gondolkodni? Milyen modellt kell követnünk annak érdekében, hogy kiszabaduljon Magyarország az oligarchák uralma alól, és milyen biztosítékok lehetnek arra, hogy a választók folyamatos kontrollt gyakorolhassanak vezetőik felett? Ezekre a kérdésekre keresték a választ politikusok és értelmiségiek október 20-án a Nagymező utcai Mozsár kávézóban.

Tovább

Búcsú ’89-től: Demokrácia a liberális konszenzus összeomlása után 2. rész

image.jpeg

Elég volt a hátrafelé nyilazásból. Találjuk ki és alkossuk meg közösen Magyarország bátor, új jövőképét! Az illiberalizmus előtt és után című új vitasorozatunk azt járja körbe, hogy mitől omlott össze a liberális demokrácia Magyarországon. A vitasorozat első irata ezt a témát közelíti meg a képviselet kiürülése felől. Csigó Péter tanulmányát itt a blogon majd szóban vitatjuk meg közösen a Mozsárban október 20-án este 18.00-tól. Peregjenek a billentyűzetek, jöjjenek a hozzászólások, részvételi jövőképalkotásra fel!

Magyarország mai válsága egyszerre következik a ’89-es rendszer súlyos deficitjeiből és a Fidesz elhibázott kísérletéből annak meghaladására. Ezért a kilábalás alapfeltétele, hogy a társadalmi képzeletben megjelenjen egy olyan új politikai, gazdasági, társadalmi modell, amely hitelesen hordozza magában a ’89-es álom beteljesítésének ígéretét, és ezzel egyszerre nyújt alternatívát mind a 2010 előtti, mind a 2010 utáni rendszernek. A Harmadik Köztársaság bukásának politikai okai közül a legfontosabb az, hogy krónikusan hiányoztak a rendszerből a demokratikus képviselet azon közvetítőrendszerei, amelyek összekapcsolták volna az állam és a társadalom, a „fent” és a „lent” világát, folyamatos és értelmes kapcsolatot tartottak volna fenn a politikai intézményrendszer és az állampolgárok között. A fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállításáról persze nem lehet eleget beszélni – mégis, nem jutunk előbbre, ha nem foglalkozunk ugyanennyit a képviseleti közvetítőrendszerek krónikus hiányával. Tanulmányomban e diskurzus beindítására teszek kísérletet. Az első részben amellett érvelek, hogy a modern tömegdemokrácia működésképtelen, ha a „fentet” és a „lentet” nem kötik össze folyamatosan és interaktívan működő képviseleti intézmények. Tanulmányom második részében intézményes javaslatokat teszek e deficitek orvoslására, a ’89-es berendezkedés meghaladására a demokratikus képviseleti közvetítőrendszerek felépítésével.

Csigó Péter tanulmánya, 2/2.

 

Tovább

Búcsú ’89-től: Demokrácia a liberális konszenzus összeomlása után 1. rész

image.jpeg

Elég volt a hátrafelé nyilazásból. Találjuk ki és alkossuk meg közösen Magyarország bátor, új jövőképét! Az illiberalizmus előtt és után című új vitasorozatunk azt járja körbe, hogy mitől omlott össze a liberális demokrácia Magyarországon. A vitasorozat első irata ezt a témát közelíti meg a képviselet kiürülése felől. Csigó Péter tanulmányát itt a blogon majd szóban vitatjuk meg közösen a Mozsárban október 20-án este 18.00-tól. Peregjenek a billentyűzetek, jöjjenek a hozzászólások, részvételi jövőképalkotásra fel! 

Magyarország mai válsága egyszerre következik a ’89-es rendszer súlyos deficitjeiből és a Fidesz elhibázott kísérletéből annak meghaladására. Ezért a kilábalás alapfeltétele, hogy a társadalmi képzeletben megjelenjen egy olyan új politikai, gazdasági, társadalmi modell, amely hitelesen hordozza magában a ’89-es álom beteljesítésének ígéretét, és ezzel egyszerre nyújt alternatívát mind a 2010 előtti, mind a 2010 utáni rendszernek. A Harmadik Köztársaság bukásának politikai okai közül a legfontosabb az, hogy krónikusan hiányoztak a rendszerből a demokratikus képviselet azon közvetítőrendszerei, amelyek összekapcsolták volna az állam és a társadalom, a „fent” és a „lent” világát, folyamatos és értelmes kapcsolatot tartottak volna fenn a politikai intézményrendszer és az állampolgárok között. A fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállításáról persze nem lehet eleget beszélni – mégis, nem jutunk előbbre, ha nem foglalkozunk ugyanennyit a képviseleti közvetítőrendszerek krónikus hiányával. Tanulmányomban e diskurzus beindítására teszek kísérletet. Az első részben amellett érvelek, hogy a modern tömegdemokrácia működésképtelen, ha a „fentet” és a „lentet” nem kötik össze folyamatosan és interaktívan működő képviseleti intézmények. Tanulmányom második részében intézményes javaslatokat teszek e deficitek orvoslására, a ’89-es berendezkedés meghaladására a demokratikus képviseleti közvetítőrendszerek felépítésével.

Csigó Péter tanulmánya 1/2.

 

Tovább

Re|Vízió Műhely: A progresszív jövőképek kovácsa

12002373_904695109605953_3175193280012524885_o.jpg Elég volt a hátrafelé nyilazásból. Találjuk ki és alkossuk meg közösen Magyarország bátor, új jövőképét! A Megújuló Magyarországért Alapítvány Re|Vízió Műhelyének célja a múlt megrögzöttségeivel merészen szakító progresszív jövőképek kidolgozása, párbeszédben az érintetettekkel és az érdeklődőkkel. Részvételi jövőkép alkotás a gyakorlatban.

Tovább